A 2000-es évek az akkori szövetségi kerületben olyan gyilkosságsorozattal kezdődtek, amely veszélybe sodorta a fővárosi rendőrséget: idős nőket fojtottak meg saját otthonukban. Az áldozatok profilja soha nem látott társadalmi felháborodást és médiafigyelmet vált ki. A Legfőbb Ügyészség minden erőforrását és erőfeszítését arra fordította, hogy elfogják Mexikó történetének első sorozatgyilkosát. A szemtanúk az elkövetőt magas, robosztus és erős emberként jellemzik, aki ápolónőnek adja ki magát, hogy elnyerje áldozatai bizalmát. Több mint negyven gyilkosság, több sikertelen letartóztatás és többszörös ellentmondás után 2006 januárjában fényes nappal, a tetthelyről menekülés közben letartóztatnak egy nőt. A neve Juana Barraza, de a pankrációban „a csend asszonya” (La Dama del Silencio) néven ismerték, és a média úgy nevezte, hogy „a kis öreg hölgyek gyilkosa” (La Mataviejitas). Ez a becenév ma már Mexikó fekete történelmének és páratlan népi kultúrájának része.
